Miközben a világ körülöttünk rohamtempóban változik, az iskoláink szinte pont ugyanolyanok mint száz évvel ezelőtt. Milyennek kellene lennie az oktatásnak, hogy holnapután is boldog és boldogulni képes felnőtteket neveljen? Ezen ...
Hat szál gyertya – egy görögkatolikus innováció
Adventi kultúra és vallás sorozatunk utolsó részéhez értünk. Tudjuk-e, hogy mióta létezik adventi koszorú? Miért tesznek rá hat gyertyát a görögkatolikus családok? Tradíció és innováció találkozása a keleti katolikusoknál a nyíregyházi Görögkatolikus Múzeum igazgatójának tollából.

Olvasási idő: 4 perc
Nehéz a reggeli sötétben felkelni. Puha köd, szemerkélő eső néz be az ablakon. A nappali világosság csípős, hideg, és hófelhők illatát keressük benne. Hamar elszalad a nap. Még délutáni ritmusát éli a világ, mikor ránk sötétedik az utcán. Az ember hamarabb hazavágyik, meleg otthonba, fénybe. Alkalmas órák ezek a készülődésre, várakozásra. A meghosszabbodott esték időt adnak az éves termés számbavételére. Az egyházi év időbeosztása harmonikusan igazodik a természet ritmusához. Liturgikus élete az egyéni ember lelki növekedését szolgálja. A „soha le nem nyugvó nap” életének mozzanatai az alkonyuló nap ritmusán keresztül jutnak el hozzánk.
A karácsonyi készület ideje van. A keleti egyház évezredes tradícióját megőrizve a karácsonyi előkészület hosszát a húsvéti böjthöz hasonlóan negyven napban határozza meg. Ez karácsony előtt hat héttel, a Gergely naptár szerint november 15-én kezdődik. Szent Fülöp böjtjének is nevezik, utalva az apostol november 14-i emléknapjára.
Ennek az időszaknak a közkeletű elnevezése a magyar görög katolikusok között is advent. Jelentése adventus Domini, az Úr eljövetele, vagyis Krisztus első eljövetelére, megszületésére utal. A várakozás hetei. A római katolikus egyházban négy, a görögkatolikus egyházban a többi keleti egyházhoz hasonlóan hat hét. A 18. században Bod Péter még így ír az adventről: „így neveztetnek a mostani rendtartás szerint a karácson előtt való négy hetek. Régen voltanak hat hetek a Szent Márton napjától fogva, aholott kezdi most is a görög ekklezsia a maga böjtit.” (Szent Heortokrates, 1761.)

Dr. Szabó Irén néprajzkutató, a nyíregyházi Görögkatolikus Múzeum igazgatója (Fotó: hd.gorogkatolikus.hu)
Az advent kifejezés használata általános lett, és annak tényleges tartalmától függetlenedve használják a karácsony előtti időszak megnevezésére a köznapi beszédben. Épp így vallási jelentésétől függetlenedve terjed az adventi naptár és az adventi koszorú használata. Ott látjuk a boltok kirakatában, a lakáskultúra magazinok címoldalán, vagy a tévéstúdiók díszeként. Az adventi koszorúkészítés a legújabb kor szokásai közé tartozik. 1840-ben készítette először J. H. Wichern német evangélikus lelkész, aki egy szekérkereket függesztett fel a templomában, és advent minden napján meggyújtott rajta egy gyertyát.
A kerek forma örökzöldekkel díszített koszorúként megmaradt, de a sok gyertyából csak a vasárnapokon meggyújtandók terjedtek el.
A négy vasárnapnak megfelelően négy. A római katolikus egyházban mindegyiknek kialakult a maga liturgikus jelentése is. A magyar görögkatolikus hagyományban a közelmúltban még fellelhető volt a december elsejei böjtkezdés emléke is. A Julián naptár szerint a karácsony ideje vízkeresztre esett, és ahhoz viszonyítva kezdődött a böjt december elején. Általánosnak azonban a november 15-i kezdést tekinthetjük.

Adventi koszorúkészítés Hajdúnánáson
A görögkatolikus családokban hat héttel karácsony előtt elkezdődik az előkészület. Az adventi koszorúállítás így problematikussá válik. Ha adventi koszorút állítunk négy gyertyával, s már az első vasárnap meggyújtjuk, akkor az utolsó két hétben nem lesz mit meggyújtani. Ha csak a harmadik vasárnap kezdjük a karácsonyi előkészületet a gyertyák gyújtásában, akkor a saját hagyományunkat lazítjuk fel, így az adventi koszorú szerepe egyre inkább eltolódik a lakásdíszítés irányába, hiszen nem követjük a hozzá kapcsolódó római katolikus liturgikus tartalmat.
Az elmúlt két évtizedben egymástól függetlenül több családban találkoztam ennek a kettősségnek a feloldásával. Az adventi koszorúra hat gyertyát tettek, és az otthon, saját kezűleg készített adventi naptárnak negyven zsákocskája van. Ez az egyszerű újítás, innováció sokkal több, mint puszta ötlet. Ez az élő hagyomány.
A görögkatolikus vallásgyakorlat a liturgikus életből táplálkozva erősen kötődik a hagyományos formákhoz. De ez nem jelent merevséget.
Csak aki elevenen benne él a saját tradíciójában, az képes azt megtartva új elemekkel bővíteni úgy, hogy nem sérül, hanem gazdagszik általa.
Tiszteletben tartja az eltérő hagyományt azzal, hogy nem puszta formaként kezeli – ezzel önmaga sem üresedik ki.

Nyírlugosi koszorú a templom előtti téren
A hatgyertyás adventi koszorú ma már a görögkatolikus templomokban is jelen van. A görögkatolikus többségű városokban, falvakban a főteret hatgyertyás óriás koszorú díszíti. Így van ez például Hajdúdorogon, Máriapócson, Nyírlugoson, ahol az egész település ünnepe az első majd a többi gyertya meggyújtása. Az adventi koszorú éppúgy része az egyéni, családi készülődésnek, mint az egyházi és nagyobb lokális közösség ünnepi készületének.
A készülődés ideje van. A nappalok egyre rövidebbek, hamar leszáll az este. Az ember a fényt keresi. Vegyük számba hány vasárnapunk van. Gyújtsuk meg gyertyáinkat sorban. S talán mi magunk is világítók gyanánt állhatunk a jászol mellé karácsony éjszakáján.
A cikk először 2022. decemberében jelent meg az Új Város Online-on.
Szükségünk van Rád! A fennmaradás a tét.
Legyél rendszeres támogatónk, hogy mi továbbra is minden hétköznap új, reményt adó cikkel jelentkezhessünk! Iratkozz fel hírlevelünkre!
Fotó: Nyitókép: Szabó Irén, belső képek: hd.gorogkatolikus.hu / Kaskötő Jánosné / Hajdúdorogi Egyházmegye, Nyírlugosi Görögkatolikus
