Ez az esztendő alkalom számunkra, hogy zarándoklatot tegyünk akár Rómába, akár más zarándokhelyre, hogy új reményre kapjunk, felszabaduljunk. Megerősödhet türelmünk, kiengesztelődhetünk és gyógyulhatunk. Közben fontos szem előtt ...
Az igazi boldogság nyomában Batthyány-Strattmann Lászlóval
A herceg-orvos, magyar boldog két naplórészlete adjon erre a hétre a nagyböjt kezdete előtt útravalót nekünk. Miben másban kereshetnénk boldogságunkat, mint abban az életútban, amit Isten nekünk szánt? Batthyány-Strattmann László szakmájában és családjában élte meg kimagaslóan keresztény hivatását.

Olvasási idő: 3 perc
Mily rendeltetést adott neked Isten a világon?
Nem fontos kérdés-e ez, amely felett igen gyakran elmélkedned kellene? Igenis, nyugodtan állíthatod, hogy ennél fontosabb nincs is számodra. Sajnos, az emberek oly ritkán vetik fel e kérdést, mert ők is olyanok, mint a légy, melynek összetett szeme csak arról vesz tudomást, ami közvetlenül előtte fekszik, csak a mindennapi élet apró, édes és keserű morzsáit látják meg s mellette a legnagyobbat soha meg nem ismerik. Azért vagy te talán itt, hogy itt is maradj? Szó sincs róla. Hová lett az az ezer meg ezer ember, aki előtted élt e földön? Mindannyian elhaltak. Figyeld meg jól, mennyivel pusztább és elhagyatottabb lesz minden körülötted, amíg végre azoktól is meg kell válnod, kiket a legjobban szerettél.
Ugyanez a sors vár rád is. Pár év múlva már te sem leszel itt s újabb rövid időn belül emléked is kivész az emberek szívéből.
Isten ezt az életet nem azon célból adta neked, hogy egy bizonyos ideig a földön vándorolj, azután pedig végleg megsemmisülj, hanem azért teremtett, hogy Őt megismerd, Őt szeresd és Neki szolgálj, hogy valaha boldog, végtelenül boldog lehess.
A kimondhatatlan jóságú Isten részt akar neked juttatni minden öröméből, amint már a földön minden nemesen érző ember is örömét leli a mások boldogításában.
Ezt súgja neked saját szíved is, amely sohasem lehet mulandó boldogsággal megelégedve.
Valamint a világtenger soha a kiáradásig meg nem telik, habár hatalmas folyamok öntik bele vizüket, éppúgy nem töltik meg egészen a földi javak sem szívedet, ha még oly nagy számban élvezheted is azokat. Szíved szükségszerűen oly zavartalan boldogság után vágyódik, amelynek vége nincs, – egy minden teljesületlen kívánság és minden fájdalom nélkül való, szüntelen boldogság után, aminőt csak a túlvilági otthonban találhatsz meg annak a trónusánál, aki téged teremtett és aki mint Teremtőd bizonyára legjobban tudja, miben lelheted meg tökéletes boldogságodat.
Igen örvendj már most, mert elmondhatod magadról: „hatvan évig sem kell várnom, s máris oly boldogságban lesz részem, melyet ezidő szerint sem megérni, sem felfogni nem tudok.”
***
Ma föladtam a gyerekeknek a nagyböjti időre a kis önmegtagadásokat. Lacika mindennap látogasson meg egy templomot Bécsben (itt tanul). Ancsi kedves Szűzanya-képét díszítse. Ivi imádkozza nagyon áhítatosan a szentolvasót, alázatot kérve. Blanki és Józsi mindennap keresztutat végezzen. Gitta, Franci és Ciki mindjárt fölkeléskor térdelve imádkozzék egy jószándékra. Karli, mihelyt fölébred, imádkozzék az őrzőangyalhoz.
Reggel szentmise és szentáldozás a gyerekekkel, mint mindennap. Vacsora előtt, mint mindennap, közös rózsafüzér.
A hotelben úgy csináljuk, hogy ott egy virágváza virággal, előtte egy Szűzanya-kép, egy kereszt, néhány ereklye, Ödön képe1, azonkívül az ünnepélyesség kedvéért mindig két mécsest gyújtunk. Aztán Panni elmond 10 Ávét, Mami, Ancsi ötöt-ötöt, és Karlira rendszerint három Áve jut. Utána vacsora, és azután a gyerekek együtt játszanak.
Minden gyerek gyónni volt. Olyan helyesen mesélték nekünk, milyen örömmel beszélt velük az itteni jó esperes. Bizonyára a kicsik ártatlan vallomásainak örült, mert gyónás után azt mondta Mislnek2: – Öröm lehet ilyen gyermekek anyjának lenni!
Ilyen kedélyes a mi családi életünk. Milyen szomorú, ha az emberek a távolban keresik boldogságukat és nem ott találják meg, ahol a gyerekek együtt élvezik az emberrel.
Amint a napfény mindent bearanyoz, és igazából csak az teszi a rózsát rózsává, az adja meg az arany fényét, hisz világosság nélkül minden feketének tűnik előttünk – úgy a Korintusi-levél értelmében: csak a szeretet által válik az ember széppé. De végül is Isten a szeretet, és minden nemes szeretet így Isten lényegének lesugárzása ránk. Misl és én gyakran mondjuk egymásnak mint jelszót: Korintusi-levél, s akkor már tudja ő is, én is, mit kell tenni!
1 Batthyány-Strattmann László legidősebb fia, aki 21 évesen elhunyt.
2 Coreth Mária Terézia, Batthyány-Strattmann László feleségének otthoni beceneve
Szükségünk van Rád! A fennmaradás a tét.
Legyél rendszeres támogatónk, hogy mi továbbra is minden hétköznap új, reményt adó cikkel jelentkezhessünk! Iratkozz fel hírlevelünkre!
Fotó: Creative Common
Forrás: Puskely Mária: Nyisd fel szemeidet és láss! Dr. Batthyány-Strattmann László 1870-1931. OMC, 1986. 7–8.old.; Karaffa János: Kilenced a szegények orvosának közbenjárásáért. Glória, Pozsony. 2003. 16.o.
