Global Friendship: Ezer fiatal a békéért Budapesten

Olvasási idő: 4 perc

Augusztus 28-a és 30-a között Budapesten rendezte meg a Sant’Egidio Közösség Fiatalok a Békéért mozgalma a Global Friendship elnevezésű európai ifjúsági fesztiválját. Mintegy ezer fiatal érkezett Európa számos országából, hogy együtt gondolkodjanak a béketeremtés lehetőségeiről, a népeket összefogó barátságról és egyúttal tanúskodjanak is arról, hogy ez lehetséges. A háromnapos programban az elmélyülést segítő konferencia-előadásokon túl szentmisén vettek részt a Szent István bazilikában, tematikus városnéző sétákat szerveztek nekik a fogadó magyar fiatalok, dunai hajózáson vehettek részt. A találkozó záróeseményét, egy zenés, tanúságtételekkel tarkított nyilvános békedemonstrációt vasárnap délután a Margitszigeten tartották.

Szente Péter már sokadszorra vesz részt ilyen fesztiválon, idén a szervező csapatot erősítette. Tőle tudtam meg, hogy ez az első alkalom, hogy egy kelet-európai ország ad otthont az eseménynek. „Nagy álmunk volt, itt tartsák az ifjúsági találkozót, nagyon örülök, hogy ez megvalósulhatott. Felelősséggel is járt ez a vállalás, mert a római közösséghez képest mi kevesen vagyunk, de összefogva mégis sikerült. Együtt képesek vagyunk olyan dolgokra, amiket el se tudnánk képzelni egyedül. Óriási lehetőség is számunkra, hogy vendégül láthatjuk ezt a találkozót. Sok olyan magyar fiatal is eljött, akik korábban nem ismertek minket.

A fiatalok nyitottak, kíváncsiak a különböző országokra, szeretik a kihívásokat, és hogy itt találkozhatunk hasonló gondolkodású fiatalokkal. Például az egyik magyar fiatalt megérintette, hogy a Sant’Egidio Közösség tevékenységével a hajléktalanok az idősek segítésével vagy a béketörekvésekkel valóban emberek életét mentik meg. „Milyen jó egy ilyen helyen lenni – mondta — , ahol valami jót tehetünk, nyomot hagyhatunk a világban.”

^{Szente Péter}

Hugo Franciaországból érkezett, egyetemista. Év közben a közösségével minden szombaton hátrányos helyzetű gyerekek számára úgy nevezett „Béke iskoláját” tartanak. Segítenek a gyerekeknek a leckeírásban, és olyan tevékenységeket végeznek, amelyeken keresztül az együttműködésre, kiengesztelődésre és békés konfliktuskezelésre tanítják őket. Hugo a francia csoport egyik vezetőjeként érkezett. Úgy érzi, sikerült ezekben a napokban valóban kötelékeket építeni a különböző kultúrák között. Kiemelte, hogy ukrán és orosz fiatalok is részt vettek, de természetesen voltak itt olaszok, németek, belgák, összesen 14 országból érkeztek részt vevők. Hugo szerint együtt sikerült lebontani a közömbösség, az antipátia és a magány falait. „A fiatalok magányosságának témája hangsúlyosan előkerült ezekben a napokban, súlyos kérdés ez számunkra, ezen a téren is szembe megyünk a trendekkel a Fiatalok a Békéért közösségeiben. Itt a Global Friendship fesztiválon megtanulhatjuk, hogy másképp is lehet élni. Sok fiatal ugyanis nagyon félénk, sokat van egyedül és bezárkózik. Itt, a közös zenélés, a barátságos hangulat és az átadott üzenetek hatására megnyílnak. Együtt könnyebb legyőzniük a félelmeiket, képesek lesznek álmodni valami szebbet és jobbat a világ számára, a gyerekek, a hajléktalanok, az idősek számára.”

H

^{Hugo Franciaországból}

Egy fiatal cseh  lány számára a rendezvény nevét adó globális barátság kifejezés azt jelenti, hogy akkor is ha különbözőek vagyunk és más-más helyről érkeztünk, ugyanúgy emberek vagyunk, hasonlóan gondolkodunk, és hidakat építhetünk magunk között. „Igazán nagyszerű itt a hangulat és Budapest is nagyon szép” – fűzi hozzá.

Péter még csak fél éve találkozott budapesti Sant’Egidio közösséggel. Szívéhez közel áll a ferences lelkiség és amikor arról olvasott, hogy a Sant’Egidio közösség hajléktalanokkal barátkozik, úgy érezte, ez az a terep, ahol a gyakorlatban is megélheti a szegények melletti döntését. Minden péntek este a fiatalokkal együtt készítenek szendvicseket és viszik el azokat a város különböző pontjaira hajléktalan barátaiknak. Ez az első alkalom, hogy egy Global Friendship fesztiválon részt vesz. „A legjobban az lepett meg, hogy a külföldi fiatalok mennyire kíváncsiak voltak Budapestre és a magyarokra. Nyitottan érkeztek ide, és mi nyitottan fogadtuk őket. A hídépítés, ami, ahogy a logón is látszik, a találkozónak a fő gondolata, az szerintem sikerült” – mondja. „Mi az a gondolat, amit az elhangzottakból leginkább magaddal viszel?” – kérdezem tőle. „A közösség elnökének, Marco Impagliazzónak gondolata a szombati előadásból, hogy a jövő ígéret és nem fenyegetés. Azt is hangsúlyozta, hogy nem szabad szégyellnünk a fényt. Nem szabad szégyenkeznünk amiatt, akik vagyunk és amit csinálunk: hogy a hajléktalanok a barátaink, és hogy Jézussal együtt mi is a szeretetet választjuk.”

^{Péter Budapestről}

Miközben beszélgetünk, színpadon a fiatalok zenekara zenél, s közben időnként ütemesen felhangzik egy-egy jelszó: We want peace! Youth for peace! S hogy ezek nemcsak szlogenek, az elhangzó tanúságtételek is megerősítik: spanyol fiatal beszél a ceutai menekültválságról, szír bevándorló lány a polgárháború éveiről, ukrán fiatal a háború szörnyűségeiről, hogy ott hogyan segítik a legkiszolgáltatottabbakat és élik meg a reményt. Mindannyian ugyanarra vágynak: egy kiengesztelődött, békés világra és tenni is hajlandók ezért.